Gyakran felmerülő kérdés, hogy fizet-e a biztosító villámkár esetén?
A biztosító akkor fizet villámkár esetén, ha a biztosítás kiterjed természeti kárra is. Szakvéleményt kell azonban kérni, amelyben pl. a sérült berendezés szakszervize igazolja, hogy a berendezés valóban villámcsapás miatt ment tönkre. A biztosító ezen felül azt is figyelembe veszi, hogy a kár napján volt-e olyan időjárás, ami a villámkárt jogosulttá teszi.
Azt biztos Ön is megfigyelte már, hogy a villám után csak jóval később halljuk a mennydörgést. Ön is viszonylag pontosan ki tudja számolni, hogy milyen távolságra villámlik, a következő módszerrel.
Mérje meg, hogy a villám észlelése és a mennydörgés meghallása között hány másodperc telt el. Ezt az értéket kell beszorozni a hang terjedési sebességével, 360 m/mp-cel, és máris megkapjuk a villámlás távolságát.
Ha például a villám felvillanása után 5 másodperccel hallja meg a mennydörgést, akkor a vihar távolsága 1800 méter. Figyelembe véve azt a szakrétői véleményt, amit a főoldalon már említettem, hogy a villám egy 2 km sugarú körben okozhat az elektromos berendezésekben problémát, ha 6 mp-nél rövidebb idő telik el a villámlás és a mennydörgés észlelése között, és az ingatlanon nincs külső és belső villámvédelem, akkor mindenképpen érdemes az elektromos berendezéseket, antenna vezetékeket, modem kábelt, telefon kábelt, 230 voltos csatlakozókat kihúzni a konnektorból.
A cikknek már a címe is beszédes:
A villámlás nem csak konnektoron át gyilkolhat tévét, laptopot
Aztán elég részletesen elemzik, hogy milyen károkat okozhat Önnek a villám, mi mindent tehet tönkre. Megállapítják, hogy nem elég a villámhárító (ez egyébként igaz is), és elmondják, hogy milyen megoldások léteznek a védelemre. A cikkben lévők egyébként mind igazak, csak azt felejtik el megmlíteni, hogy egy teljes körű villámvédelem nem csak a villámhárítóból áll, hanem egy olyan másodlagos, belső villámvédelemből is, amely tökéletesen megóvja az Ön értékeit. Erről bővebben olvashat honlapunk főoldalán. A cikk eredetije itt olvasható.